Nyugati kivándorlók Ázsiába

A harmadik világ országai elsősorban Délkelet-Ázsia fejlődő országaiban évente tízezrekkel nő a nyugati bevándorlók száma. Az Európánál jóval elmaradottabb trópusi országokban nem csak az éghajlat vonzó.

THAI TÍPUSÚ SORSOK

Leszázalékolt angol motoros kaszkadőr és új családja Pattayában. Fehéreknek tartogatott hajadonok

Szabadság, függetlenség, kötetlen élet és az olcsó szórakozás, amit Thaiföld adhat a nyugati fehér bevándorlóknak. A legtöbb bevándorlót elsősorban Délkelet-Ázsiában Thaiföld vonzza. Sokkal tisztább és rendezettebb, mint például Kambodzsa, Fülöp-szigetek, Indonézia és Laosz, ráadásul sokkal fejlettebb is. A délkelet-ázsiai országok közül Thaiföld nem muszlim ország, mint a szomszédos Malájzia, viszont hasonlóan olcsó és ez a fehér emberek XXI. századi paradicsomának tekinthető. A nyugati bevándorlók száma lényegesen megnőtt az utóbbi időkben Thaiföldön. Ezt támasztja alá egy norvég volt tengerész nyilatkozatában, aki rokkantnyugdíjasként él több mint 15 éve az észak-thaiföldi Szurin városában, a HVG kollégájának: „Két éve még nem élt itt ennyi fehér ember” – mondta Eivind, aki közel 500 ezer forintnak megfelelő nyugdíjából vígan eléldegél ebben a városban. Fiatal feleségével, akit a legtöbb bevándorlóhoz hasonlóan egy éjszaki lokálban ismert meg, egy európai stílusú kocsmát üzemeltetnek a belvárosban.

Egy másik meginterjúvolt német fiatalember Axel, akinek véleménye tükrözi a nyugati bevándorlók felsőbbséges hozzáállását kijelentette: „a thaiok semmit sem tudnak a világról, meglehetősen ostoba népség”. Ő például szakított barátnőjével, éppen azért mert túl ostobának tartotta. „Még azt sem tudta, hogy a BMW német gyártmányú autó”.

Egy másik interjúalany a kanadai származású Craig véleménye: „A thaiok csodálatos, kedves népség, de végtelenül tudatlanok” – mondta mindezt az oldalán álló thai felesége előtt.

Azt megbecsülni, hogy jelenleg mennyi a bevándorlók pontos létszáma, lehetetlen. Ennek oka, hogy legtöbbjük tartózkodási engedély nélkül telepedett le. Ott élő svéd barátainktól tudjuk, akik már több mint egy éve élnek Phuket szigetén, Kamalán, hogy ők 6 havonta kénytelenek átlépni a határt, mert a letelepedés komoly procedúrát és feltételeket támaszt eléjük és a turistavízumuk csak fél évre szól. Elmondásuk alapján legalább 40 ezer svéd állampolgár él Thaiföldön, főleg Phuket szigetén egy kolóniát alkotva, akik jó része így jár el. Persze nem okoz nekik gondot a határon át ide-oda repülgetés, hiszen sokak jövedelme hazájukból származik, és mint már említettem korábban ez a térség olcsósága miatt paradicsom számukra. Thaiföld egyre keményebb szabályokkal próbálja meg távol tartani a betelepülőket, de kiskapuk mindenhol vannak. Itt az egyik, ha thai lányt vesz el egy bevándorló, akkor automatikusan megkapja a letelepülési engedélyt és már vállalkozhat is. Thaiföldön ahhoz, hogy egy külföldi állampolgár vállalkozhasson, 50%-ban be kell vennie egy thait. Szintén ott élő svéd barátainktól kaptuk ezt az információt. „Ki szeretne egy thai emberrel társulni?” – kérdezik.

Egy olasz bevándorló Riccardo Fazzini, aki legális munkával és boldog házasságban él Thaiföldön immár 12 éve mondja – „Kétlem, hogy bármelyik külföldi képes lenne megérteni a thai mentalitást, de még így is jobban megéri itt élni, mint a törvényekkel, depresszióval és mindennapi stresszel megnyomorított Európában.”

Forrás: Teveli Gábor/Csijang Mai, HVG, 10. szám, 2010. március 13. és kint élő svéd barátaink beszámolóiból jött létre.

Ebből az utolsó megjegyzésből kiindulva elemezném tovább a kultúraközi kommunikációt mint problémát. Először is bemutatom, hogy mit is jelent, hogyan alakult ki ez a megközelítés. A kommunikáció kulturális meghatározottságának vizsgálata a második világháború alatt és után kezdődött el, mert ebben az időszakban lett egyre jellemzőbb a kultúrák közötti érintkezés a mindennapokban. Politikai, gazdasági gyakorlattá vált, mivel a háborús és hidegháborús ellenségek szándékát meg kellett érteni, így kezdődött meg a szövetségi rendszerek kiépülése, a közlekedés, szállítás, valamint a telekommunikáció robbanásszerű fejlődésével és a növekvő jólét által létrejövő tömegturizmus egyre nagyobb kiterjedése. Ez utóbbi gazdasági húzóágazattá vált. További okok közé sorolható a háború következményeképpen fellépő háborús menekültek letelepedése, valamint az országok közötti gazdasági és politikai migráció probléma kezelése.

Lényege a kultúraközi kommunikációnak egymás megismerése és megértése, mely egy sikeresebb együttműködést eredményezhet két- vagy több idegen kultúra között. A másikkal való kommunikációt hatékonyabbá kellett tenni, hogy megértsék a másik szándékainak, szokásainak, tabuinak ismeretét. Ezen indokok és események által vált ez a terület tudományággá.

Alapvető fogalmak:

Etnocentrizmus vs. kulturális relativizmus

Az etnocentrizmus negatív jelentéssel van felruházva. Az a kulturális másság, ami megítélését illetően lenéző, leértékelő és előítéletekkel bíró fogalom. A saját kultúránk minden más kultúránál feljebb való, ez viszont már a túlértékelés.

A kulturális relativizmus pont az előbbi ellenkezője, a kulturális másság elfogadása. A többi kultúra is egyenértékű és nincs alá-fölé rendeltség.

Sztereotipizálás, előítéletesség

Kommunikáció szempontjából a sztereotípiák kétirányúak lehetnek. Egyrészt a már meglévő negatív sztereotípiák nehezítik a kommunikáció gördülékenységét. Ilyen sztereotípiák lehetnek a nemzeti, etnikai és a társadalmi nemre vonatkozó tipizálások. Másrészt viszont éppen a kommunikáció sikertelensége idézheti elő a sztereotípiákat. Erre jó példaként hozható fel a németek sóherek és szeretnek dirigálni, vagy a cigányok lusták és szeretnek lopni munka helyett stb. Ezek a sztereotípiák leszűkíthetik a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakulását.

Kulturális sokk

Ez az egyénben fellépő általánosságban elmondható negatív érzések összessége. Kiváltója lehet egy huzamosabb ideig való tartozódás más kultúrában, környezetben, vagy éppen egy cég fúziója, mely eltérő nemzetiségű szervezetek között jön létre. Ez a kommunikációs szokások idegenségében, valamint sztereotipizálásban mutatkozik meg, illetve indul ki. Ilyen szorongató érzések lehetnek az egyénben az erős düh, elutasítás, tehetetlenség érzése és a menekülés ebből a szorongató helyzetből. Ennek oka nem az egyénben keresendő, hanem az idegen kultúrában. Elmondható, hogy éppen ezeknek a fellépő érzéseknek köszönhetően segíti a szocializációját az egyénnek az új kultúrába való beilleszkedéshez. Az idő mint tényező nagyon fontos dolog a beilleszkedés, elfogadás folyamatában.

A kultúraközi kommunikáció felmerülő problémái a thai típusú sorsokban is fellelhetők. Egyrészt megjelenik a nyugati, fehér ember felsőbbrendűségi hozzáállása, mely etnocentrizmusként értelmezhető. A legtöbb odatelepült bevándorló lenézi az ázsiai népeket, főképp Délkelet-Ázsiában. Ennek oka lehet a helyi oktatási színvonal, de főképp a szegénység. Ott is megtalálhatók az erős, magas színvonalú iskolák, melyet igazából a jómódban élő családok engedhetnek meg maguknak. A kulturális relativizmus ezeknél a letelepülteknél nem igen található meg, hisz legtöbbjük egyöntetűen nyilatkozott a thai emberek alul tájékozottságáról. Ebből kifolyólag erősen sztereotipizálnak. A kommunikáció gördülékenységének is lehet az egyik oka a már kialakult sztereotípiák. Talán nem is próbálják megérteni őket jobban. Mindenki jó valamiben, ők is jobbak az európaiaknál például abban a hozzáállásukban, hogy az idegen kultúrával szemben kedvességet és barátságot nyújtanak. Szintén sztereotípiaként említik, hogy a délkelet-ázsiaiak felnéznek a nyugati, fehér emberekre. Számukra Ők testesítik meg a kultúrát, a jólétet és a tudás szimbólumát. Ezáltal a legeredménytelenebb nyugati is sikeresnek érezheti magát ezekben a toleráns ázsiai országokban. Ahhoz, hogy mi nyugatiak megismerjük az ázsiai kultúrát idő kell, és persze le kell vetni a sztereotipizálást. Ha kinyitjuk a szemünket talán irigykedve nézzük azt a kultúrát, amiben ők élnek. Talán, mert ott van egységes kultúra és összetartás. Őrzik és adják át generációról generációra az ősi rítusokat és hagyományokat. A kulturális sokk jelensége nagy valószínűséggel megtalálható az ide települt bevándorlókban is. Ezt leginkább Riccardo Fazzini kijelentése támasztja alá: „Kétlem, hogy bármelyik külföldi képes lenne megérteni a thai mentalitást, de még így is jobban megéri itt élni, mint a törvényekkel, depresszióval és mindennapi stresszel megnyomorított Európában.”  Érdemes megvizsgálni az idetelepült emberek hátterét is, ahhoz, hogy tudjuk miért döntöttek hazájuk szinte végleg elhagyása felől. Valószínűsíthető, hogy legtöbbjük saját hazájukban sem tudott érvényesülni és ezért menekült ezekbe a számukra paradicsomi országokba, hogy itt lehessenek valakik és felnézhessenek rájuk. Svéd barátaink elmondása szerint ők éppen a depresszió miatt, amit az éghajlati klímától kaptak, döntöttek a thai letelepedésről. Elmondásuk alapján a legtöbb svéd emiatt hagyja el Svédországot és az Ő számuk a legnagyobb Thaiföldön.

 

Összességében elmondható, hogy a kultúraközi kommunikáció problémái a fenti esettanulmányban mind megtalálható.

 

 

Oldal: kultúraközi kommunikáció problémái
Délkelet-Ázsia - © 2008 - 2024 - keleti-kultura.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat