Délkelet-Ázsia

 KERESKEDELME ÉS GAZDASÁGA

Természetföldrajzi és gazdasági-társadalomföldrazi adatok:

Terület: 329 847 km²

Népesség: 27,73 millió fő (2008)

Fõváros: Kuala Lumpur : 1 800 674 fő (2004), a szövetségi kormány székhelye: Putrajaya

Népsűrűség: 7388 fő/km²

Területének összetétele: tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség

Hivatalos nyelv: maláj

Bruttó nemzeti termék: 8800 USD/fő (2002)

Nemzeti össztermék: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%

Hivatalos pénznem: Ringgit

Népesség:

Malajzia lakosságának 50%-a maláj, 12%-a ómaláj benszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil), és 6%-a egyéb.

Gazdaság:

Malajzia nyersanyagokban, ásványi kincsekben – beleértve a nyersolajat és a földgázt – rendkívül gazdag ország, a világ legnagyobb pálmaolaj és nyersgumi termelője, kakaóporból a világ 4. legjelentősebb exportőre, ónból pedig a világtermelés egyharmadát adja.

Malajzia tagja az ASEAN-nak (Association of South-East Asian Nations) és az AFTA-nak (ASEAN Free Trade Area), elkötelezett támogatója az ASEAN+3 (Kína, Japán, Korea), illetve a Kelet-Ázsiai Csúcs (EAS) együttműködés előmozdításának. Aktív résztvevője a regionális (ASEAN, APEC, EAEC, IOR-ARC), interregionális (ASEM, EU-ASEAN, Commonwealth, OIC) és nemzetközi (WTO, NAM) politikai és gazdasági szervezeteknek, az ott folyó kereskedelemliberalizációs tárgyalásoknak, amelyeken elkötelezett szószólója a fejlődő világ érdekeinek. Tagja az IMF-nek és a Világbanknak. Különösen felértékelődött Malajzia szerepe azzal, hogy három évig egyszerre tölti be az El Nem Kötelezett Mozgalom (NAM) és az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) soros elnöki tisztségét.

A malajziai gazdaság, az 1990-es években tapasztalt lendületes fejlődését megtörő 1997-es pénzügyi és gazdasági válságot követően, rövid időn belül ismét dinamikus növekedésnek indult. Bár fejlődését 2001-ben ideiglenesen megtörte a világgazdaság recesszióba fordulása (a GDP növekedés 0,4%-on stagnált), a következő évben ismét javuló mutatókat produkált. 2002-ben 4,2%-os, 2003-ban 5,2%-os, 2004-ben már 7,2%-os GDP növekedést regisztráltak. Az előrejelzések 2005-re 5,7-6% közötti GDP növekedést várnak. A gazdasági fejlődés továbbra is elsősorban a belső forrásokra támaszkodik. Kedvező, hogy a növekedés szélesebb bázisúvá vált, valamennyi főbb gazdasági szektor pozitív bővülési mutatókkal produkál. A teljes GDP 57 %-a származik a szolgáltatási szektorból, 27 %-a az iparból, 7-7 %-a a bányászatból és a mezőgazdaságból. Ágazati bontásban a GDP növekedés fő mozgatója az ipari szektor, amely éves szinten 10,5 %-kal bővült 2004-ben.

Az ország jelentős valutatartalékkal rendelkezik, értéke 2004 végére meghaladta az 55 milliárd USD-t. Ez 7,5 hónapnyi import fedezetére elegendő, más szempontból nézve a rövid lejáratú külső adósságoknak mintegy 5-szöröse. Malajzia a nemzetközi közösség egyik – a világranglista 3. – legkedvezőbb mutatóit produkálja a megtakarítások tekintetében, amelyek összege meghaladja az éves GNP harmadát (36,5%). A jó gazdasági teljesítményhez hozzáadódik az évek óta alacsony infláció is. A fogyasztói árindex tavalyi inflációval megegyező, csupán 1,5%-os növekedése – mint 2000 óta minden évben – továbbra is alatta marad a határértéknek tekintett 2 %-nak. A mintegy 10,5 milliós munkaerő-piaci helyzet stabil. A munkanélküliségi ráta alacsony (3,5 %).

A folyó fizetési mérleg – a 97-es válság óta folyamatosan többlettel záró – egyenlege továbbra is stabil, tekintélyes pozitívummal (15,3 millió USD). Mérséklődött az állami költségvetés hiánya, 2004. végén a GNP 4,5%-a volt, 2005-ben 3,8%-ra tervezik visszaszorítani a deficitet, amelyet elsősorban nem inflációkeltő, belföldi forrásokból fedeznek. A teljes kormányzati adósságállomány majdnem kétharmadát belső kölcsönök adják. A teljes nemzeti adósságállomány valamivel több, mint a GDP fele. Malajziát a közepesen eladósodott országok közé sorolhatjuk. Az ország adósságállományának szerkezete kedvező, teljes külső adósságának (51,1 milliárd USD) alig 15%-a rövid lejáratú hitel.

Az egy főre jutó GDP 2004-es értéke 4511 USD, vásárlóerőparitáson 10163 USD. A jobb életkörülményeket mutatja, hogy a szegénységi ráta 5% alá csökkent, s a várható élettartam 73 évre nőtt. Malajziában a társasági és személyi jövedelemadó egyaránt 28%. A banki kamatlábak alacsonyak, a kölcsönök átlagos kamata (3 havi lekötésre) 3% körüli.

A ringgit US dollárhoz kötött árfolyama változatlan, az egyéb valutaárfolyamok a dollár gyengülésének függvényében mozogtak. Az 1998 óta rögzített árfolyamú ringgit értékének (1USD=3,8RM) a környező országok valutáihoz mért gyengülésével csökkent a nemzeti fizetőeszközre nehezedő nyomás, segítve az exportnövekedést. A valutakontrol fenntartását stabil gazdasági háttér – növekvő valutatartalékok, alacsony infláció, a külső adósságok alacsony aránya, tőkeerős, stabil bankrendszer – biztosítja. A dollár tartós mélyrepülése folytán ugyanakkor egyre gyakrabban hallhatóak az árfolyam föloldását, illetve - a ringgitet fölértékelő - újrakötését sürgető hangok.

A Malajziában befektetett külföldi tőke mértéke éves szinten kb. 4-5 Mrd USD. 2004-ben a közvetlen külföldi befektetések összege 14,4 %-os erős növekedést mutatott, értéke megközelítette a 6 milliárd US dollárt. A legfontosabb befektetők Malajziában: Németország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szingapúr, Japán, Hollandia, Tajvan, Korea és Kína. A befektetések 30%-a az elektronikai és elektromos ipar, 15%-a az olajipari szektor, területére érkezett. A kormány kiemelten támogatja külföldi befektetők megjelenését az exportorientált és magas műszaki tudást igénylő iparágakban.

A vámok átlagos mértéke Malajziában 9 %, azonban azon termékek esetében, amelyeknél jelentős hazai termelés folyik gyakran lényegesen magasabb. A vámokon túl szinte minden importált árut további 10%-os forgalmi adó terhel.

Malajzia – elmúlt évben rekordértékeket produkáló – külkereskedelmi forgalma meghaladja az ország GDP értékének a kétszeresét. A külkereskedelmi egyenleg közel egy évtizede pozitív, értéke 2004-ben 21,3 milliárd USD többlet volt. A kereskedelmi forgalom – 1995 óta legerősebb – 22,84 % növekedéssel, 231,7 milliárd USD rekordértéken zárt. Az export 20,5 %-os növekedéssel 126,5 milliárd, az import 25,8%-os bővüléssel 105,2 milliárd USD volt. Az export közel 80%-a feldolgozott termék. A legfőbb kiviteli termékek az elektronikai és elektromos áruk, alkatrészek. Folytatódott a mezőgazdasági szektor termékeinek exportnövekedése is. Az import túlnyomó része szintén feldolgozott késztermék, és elektronikai, elektromos áruk, alkatrészek. Malajzia nagy mennyiségben importál kemikáliákat, gépeket, berendezéseket és mezőgazdasági termékeket. Összességében exportjának háromnegyedét az elektronikai cikkek adják, míg importjában 60%-ot ér el a gépek, berendezések és szállítóeszközök részaránya. A kormány egyik fő célkitűzése a kereskedelem áruszerkezetének és regionális megoszlásának diverzifikálása.

Malajzia legfontosabb kereskedelmi partnerei változatlanul az Egyesült Államok, Szingapúr Kína, Japán és az Európai Unió. Az EU országai közül Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország a legfőbb kereskedelmi kapcsolatok. Az EU részesedése növekszik, mintegy 16%-ot tesz ki. Egyre fontosabb a szerepe az ASEAN régión belüli, dinamikusan bővülő (2003 eleje óta majdnem teljesen liberalizált, szabad-) kereskedelemnek, amely több mint 20%-kal bővült 2004-ben. Malajzia legnagyobb kiviteli piacai sorrendben: USA, Szingapúr, EU, Japán, Kína, Hongkong, Thaiföld, Hollandia, Tajvan és Ausztrália; Legfontosabb behozatali forrásai sorrendben: Japán, USA, Szingapúr, EU, Kína, Dél-Korea, Tajvan, Németország, Thaiföld, Fülöp-szigetek és Indonézia.

A közép- és kelet-európai régió részesedése nem jelentős az ország külkereskedelmi forgalmának összértékét tekintve, térségünkben Malajzia legfontosabb partnerei Magyarország, Csehország és Lengyelország. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy az elmúlt év kereskedelmét értékelő malajziai jelentések Magyarországot kiemelten kezelik, mint ahová a malajziai kivitel feltörekvő piacainak célországai közül - Jordániát követően – a legnagyobb mértékű, malajziai statisztikai adatok szerint háromszoros, az exportnövekedés.

Magyarország és Malajzia gazdasági kapcsolatának  jellemzése:

A gazdasági és kereskedelmi együttműködés keretét adó szerződéses alap – az 1970-ben aláírt, a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosító kereskedelmi megállapodás EU-tagságunk okán történt fölmondását követően – jelenleg hiányzik. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött. A magyar-malajziai külkereskedelmi forgalomra tartósan magyar passzívum jellemző. A jelentősen növekvő behozatal hátterében egyrészt az a diverzifikációs trend áll, amelynek eredményeként egyes termékek Malajziából történő behozatala – más relációval összevetve – számottevő ármegtakarítást eredményezhet, másrészt multinacionális vállalatok „belkereskedelmének” sajátos struktúrájával magyarázható.

A kereskedelmi kapcsolataink tekintetében 1999-ben következett be áttörés. Kivitelünk megnégyszereződött, a behozatal 128%-os növekedésével szemben, 2002-re Malajzia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk lett Ázsiában. 2003-ban megtört az évek óta tartó folyamatos fejlődés, a magyar kivitel Malajziába (20,3 millió USD) jelentősen, mintegy ötödére csökkent, mialatt a behozatal 236,5,4 millió USD értékű volt. 2004-ban a magyar kivitel (35,9 millió USD) ismét növekedésnek indult, míg az import értéke 617,6 millió USD-t ért el. A legjelentősebb délkelet-ázsiai importforrásunkká vált ország az összforgalom (653,5 millió USD) tekintetében továbbra is első az ASEAN-térségben, s negyedik a teljes ázsiai kontinens tekintetében.

Árucsere forgalmunkban mindkét irányban meghatározó a multinacionális vállalatok elektronikai és számítástechnikai termékeinek részesedése. A hagyományos termékek forgalma csak kisebb mértékben nő. Az exportban és importban egyaránt a korábbi években tapasztalt vámszabadterületi forgalom adja a kereskedelem döntő részét, aránya a korábbi évekhez hasonlóan meghaladja a 80%-ot. A forgalom áruszerkezete tekintetében nem történt jelentős változás az elmúlt években. Kivitelünkben a számítástechnikai, elektronikai és távközlési egységek, elektromos alkatrészek dominálnak. Jelentősebb exportáló vállalataink: Philips, Magyar Képcső Kft., IBM Storage, Fastron, Ganz Mérő. Az import növekedésében is az elektronika és a multinacionális vállalati forgalom a meghatározó. A vegyes vállalatok és a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainak termeléséhez szükséges alkatrészek teszik ki a döntő hányadot. Jelentősebb importáló vállalatok: Nokia, IBM, Sony, Flextronics.

Főbb exportcikkeink: gépipari, számítástechnikai, elektronikai késztermékek és alkatrészek, transzformátorok, gyógyszer alapanyag, izzólámpák. Főbb importtételek: számítástechnikai berendezések és alkatrészek, elektronikai termékek és alkatrészek, nyersgumi, trópusi mezőgazdasági termékek.

A befektetések terén 1988-ban Malajziában jött létre az első magyar-malajziai vegyes vállalat, bútoralkatrészek gyártására. 1992-ben a malajziai Sanda Plastics 51%-os és a Philips Austria 49%-os részesedésével megvásárolták a Videoton tabi gyáregységét és Ecoplast Kft. néven megalakult az első malajziai érdekeltségű termelő-beruházás. További malajziai érdekeltségek: a HTR Technikai Rendszerszolgáltató Kft., a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetet megvásárlásával létrejött Fastron Hungary Kft., az 1994-ben létrehozott International Commercial Bank (IC Bank). 1997-ben a malajziai DRB-Hicom a Rába Rt. privatizációja során 10%-os részesedést szerzett. 2001-ben jelentős beruházást eszközölt a magyarországi elektronikai iparban a malajziai Hui Holdings. A Magyarországon eddig befektetett összes malajziai eredetű tőke meghaladja a 40 millió US dollárt.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Malajzia

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/Azsia/malajzia/gazdasagi.htm         

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat