Délkelet-Ázsia

KERESKEDELME ÉS GAZDASÁGA

Természetföldrajzi és gazdasági-társadalomföldrazi adatok:

Terület: 513 115 km²

Népesség: 55 017 000 fõ (1989) , 60 millió (1995)

Népsûrûség: 107 fõ/km²  , 116 fõ/km²

Fõváros: Bangkok (Krung Thep) 5,5 millió ; 6 millió lakossal

Hivatalos nyelv: thai

Foglalkozási szerkezet: mezőgazdaság: 66%, ipar: 10%, egyéb: 24%

Mûvelési ágak: szántó: 38,1%, rét-legelõ: 0,6%, erdõ: 29%, terméketlen: 32,3%

Bruttó nemzeti termék: 44,8 milliárd $ (1987)

Hivatalos pénznem: báth ( =100 stang)

Thaiföld területe négy fõ egységre tagolható:

1. Chao Phraya vidéke (lásd fentebb Menam néven)

2. ÉK, a Khorat-fennsík

3. É-i hegyvidékek és ezek medencéi

4. D-i síkvidékek ( Maláj-félsziget)

Népesség:

Thaiföld lakosságának 52%-a  thai és főként a Chao Phraya vidékén és a Maláj-fészigeten élnek. 20%-a Laó és kb. 2 millió maláj él Thaiföld déli részén, mely Malájziával szomszédos. 500 ezer khmeri és kuiti lakosa pedig a kambodzsai határ mentén telepedett le. 2% egyéb lakosa is van az északi  területnek (karen, san, kacsin, meo stb.). Ázsia legtöbb országában itt is megtalálható a kínai lakosság, Ők főként a nagyobb városokban élnek. Számuk kb. 8 millió fő.

Legnépesebb városok: Bangkok: kb. 6 millió, Nakhon Tatchasima: 278.000, Songkhla: 243.000, Chanthaburi: 233.000, Khon Kaen: 206.000 fő.

Gazdaság:

Thaiföld a fejlődő országok között D-K Ázsia egyik legstabilabb országa.  Gazdaságát illetően közepesen fejlett ország, mely a külföldi befektetők által a feldolgozóipar exportorientált  ipari ágazatává vált. Az országnak jelentős külső adóssága van ettől függetlenül.

Mezõgazdaság:

Thaiföld a világ 6. legnagyobb rizstermelője és egyben ez a legfontosabb mezőgazdasági terménye is. (18-22 millió tonna) Viszont 1970-től visszaszorult az exportja, mert az abból származó bevételeiből kezdte meg az ipar fejlesztését. 1990-ben még 15% volt a kivitel és 1994-re már 3,4%-ra szorult vissza (ELTE Eötvös K. , Bp. 1998). Második legfontosabb élelmiszernövénye a manióka, de kukoricát is exportálnak főleg Japán részére, melyet  takarmánynak használnak fel. (export 6%-a, 1990) A Mekong mellékfolyói mentén és a Chao Phraya síkságon cukornádat termesztenek 22-25 millió tonnát. Emellett még földimogyorót, szóját, ricinust és szezámot termesztenek. A Maláj félszigetnek köszönhetően a kaucsuk termelésében világviszonylatban a 3. helyen áll a maga 790.000-860.000 tonnájával, melyből 1,8 millió tonna nyersgumi készül. Gyümölcs exportja is igen jelentős (kókuszdió, ananász, melynek termelésében a világon a 2. helyen áll és a banántermelés is jelentős. Az ananászkonzerv kivitelében világelső Thaiföld. Az ópiummák termesztés fõként az Északi hegyvidékek területén, Chiang Mai környékén folyik. A növénybõl nagyobbrészt kábítószer készül.

Az állattenyésztés az 1980-as évekig háttérben volt a rizstermesztés mögött, kivételt csak a bivalytartás képez (számuk 6,3 millió db, 1990). A szarvasmarhák száma 5 millió db, a sertéseké 4 millió db ( 1990). A baromfitenyésztés fontosabb (100 millió db, 1990). Az elefántok száma 1998-as irodalom szerint már erõsen csökkenõben van. Ezeket az állatokat az erdõkitermelésben, a fa szállításban alkalmazzák. Az állati fehérje szempontjából jelentõs szerep hárul a halászatra ( 2-2,3 millió t, 10. a világranglistán; 1990). 1993-ban 3,3 millió t (1998). Thaiföld 3. legfontosabb exportcikke a garnélarák (fagyasztott), az export nagyrészt az EU országokba és az USA-ba irányul (1998).

Ipar:

Az ország gazdag ércvagyonnal rendelkezik. A Malál-félsziget hegységeiben, a Phuket-szigeten és a selfövezetben ónérctermelés folyik (1990), Maláj-fsz. K és Ny : Ranong, Surat Thani, Phuket (1998). Az ónérc mennyisége azonban az 1980-as csúcs után, a világpiaci árak csökkenésével párhuzamosan a felére csökkent (14.800 t, világ 6. ; 1990 ). Az érc többségét Malajzia és Szingapúr kohóiban olvasztják (az export 3 %-a, 1990). Emellett még fontos export termék a wolfram, mangán, antimonérc, ólomérc, rézérc, vasérc. A dúsított ércek Japánba, Szingapúrba és Ny-Európába kerülnek.  Az export  szempontjából jelentõs a drágakõbányászat  (rubin,zafír), az exportbevétel 4 %-át ezek jelentik. Fontos a Thai-öböl földgáz vagyona (2 milliárd m³ , 1990). A Chao P. mellékén (1990), torkolatvidékén (1998) és É-Thaiföldön (Csiangmai,1990), kõolajkészletek vannak (1 millió t, 1990). Az energiahordozók közül egyik sincs elegendõ mennyiségben az országban, így ezekbõl jelentõs importra szorul ( az országos import 13 %-a energiahordozó,1998). A fõleg Szaúd-Arábiából és Malajziából importált kõolajat Bangkok közelében finomítják. Az elektromosenergia-termelés (28 milliárd kWh,1990) a vízerõmûvek (1998) és az importált szén és szénhidrogének felhasználásával mûködõ hõerõmûvek révén folyik. A feldolgozóipar termékei adták 1994-ben az összes exportérték 68 %-át. Idetartoznak a különbözõ elektronikai cikkek: integrált áramkörök, számítástechnikai alapegységek, stb. Ezek gyártásában nagy szerepe van az egyes transznacionális cégeknek. A hagyományos iparok, mint a rizshántolás, a fûrészipar, a különbözõ mezõgazdasági termékek (cukornád, dohány, olajnövények, juta, stb.) feldolgozása (1990) mellett a textil- és ruházati ipar Thaiföld több százezer lakosának ad munkát ( az export 9 %-át adja, 1990). Jelentõs tehát a textil-ruházati ipar és az élelmiszeripar (dohány-, ital-, konzervgyártás, 1998). A feldolgozóiparban fontos még a cementgyártás, a kõolajfinomítás, a közlekedési eszköz-gyártás is.

Jelentős külkereskedelmi partnerei: Japán, USA és Szingapúr.

Turizmus:

A fõváros, Bangkok fontos útvonalak keresztezõdésében található. Tõle északra korszerõ reptér épült. Tengeri kikötõje Thaiföld külkereskedelmi forgalmáak 4/5-ét bonyolítja le. Az állam legfõbb „láth-tatlan” valutabevételi forrása a turizmus. 1995-ben több mint 7 millió turista fordult meg a világszintû turisztikai lehetõségeket biztosító országban, maga Bangkok pedig D-K-Ázsia legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító városa.

Irodalom: A világ országai   Kossuth K., 1990
Kontinensek földrajza I. 1988
Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza   ELTE Eötvös Kiadó, BP. 1988

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat